Szabó Lőrinc

Nagy Anti

Reggelenkint soká Nagy Antival
mentem iskolába. A fiatal
év koloncokban rakta ránk sarát,
ahogy láboltunk, ugarokon át,
meg, legtöbbnyire, a kertek alatt
és a katonák gyakorlóterén.
Egy helyt gyönyörű, nagy szál nádakat
találtunk a csőszkunyhó tetején
s messzelátót próbáltunk gyártani:
ő tán ma is meg tudná mondani,
milyennek készült a szerkezete,
hisz mérnök lett... Bűvölni is tudott:
csak rászólt a sarki bolgárra, hogy
"Sikte dnia spolyátna!" - És ime
rögtön kaptunk egy marék naspolyát...
Ez madárnyelv volt... Édes Ifjuság,
de szépen csevegtek a csízeid!
De messze láttál: a csillagokig!