Pilinszky János

Piéta

Ferenczy Béninek Cserbenhagyott tulajdon tested, a rádzúduló tetemet már nem bírták és szakadozva elengedték az idegek. Mint ágaskodó riadt csorda, ha pusztulásba kergetik, fenyegetőn utadat állták visszahőkőlt érzékeid. Már csak az eszeveszett csókok vak folyosóin vágta át egy-egy menekvő szívverésed a halott szívéig magát. Nem érdemelhetett kegyelmet, mint elvaduló idegent, le kellett csontjaidról marjad lázadozó elevened, hogy méltó lehess a halálhoz, ki öledben fészket rakott. Időtlen gyásszá csupaszodtál. S ő harmadnap föltámadott.