József Attila

A HETEDIK

E világon ha ütsz tanyát,
hétszer szűljön meg az anyád!
Egyszer szűljön égő házban,
egyszer jeges áradásban,
egyszer bolondok házában,
egyszer hajló, szép búzában,
egyszer kongó kolostorban,
egyszer disznók közt az ólban.
Fölsír a hat, de mire mégy?
A hetedik te magad légy!

Ellenség ha elődbe áll,
hét legyen, kit előtalál.
Egy, ki kezdi szabad napját,
egy, ki végzi szolgálatját,
egy, ki népet ingyen oktat,
egy, kit úszni vízbe dobtak,
egy, ki magva erdőségnek,
egy, kit őse bőgve védett,
csellel, gánccsal mind nem elég, -
a hetedik te magad légy!

Szerető után ha járnál,
hét legyen, ki lány után jár.
Egy, ki szivet ad szaváért,
egy, ki megfizet magáért,
egy, ki a merengőt adja,
egy, ki a szoknyát kutatja,
egy, ki tudja, hol a kapocs,
egy, ki kendőcskére tapos, -
dongják körül, mint húst a légy!
A hetedik te magad légy.

Ha költenél s van rá költség,
azt a verset heten költsék.
Egy, ki márványból rak falut,
egy, ki mikor szűlték, aludt,
egy, ki eget mér és bólint,
egy, kit a szó nevén szólít,
egy, ki lelkét üti nyélbe,
egy, ki patkányt boncol élve.
Kettő vitéz és tudós négy, -
a hetedik te magad légy.

S ha mindez volt, ahogy írva,
hét emberként szállj a sírba.
Egy, kit tejes kebel ringat,
egy, ki kemény mell után kap,
egy, ki elvet üres edényt,
egy, ki győzni segít szegényt,
egy, ki dolgozik bomolva,
egy, aki csak néz a Holdra:
Világ sírköve alatt mégy!
A hetedik te magad légy.

1932

 A Hetedik című vers elemzése

A vers öt szakaszos, minden szakasz hét soros + mindegyik végén ott a refrén.

Minden szakasz külön-külön témát jár körbe:

1. Az élet viszontagságai
2. A társadami kihívások (ellenség)
3. A szerelem
4. Költészet/művészet
5. Az élet végső szakasza (sírásás)

A visszatérő refrén erősíti a központi üzenetet az önrendelkezést. 

A költő minden versszakban szembesít minket azzal, hogy:

• többféle sors, szerep, identitás kínálkozik (pl hová születsz égő házba vagy kolostorba, költő vagy színész válik belőled, stb...)
• ezek mind külső, véletlenszerű, örökölt vagy társadalmi szerepek, meghatározások

A refrén mindig ugyanaz: 
"A hetedik te magad légy!"

- Azaz NE fogadd el, amit rád osztanak, Ne válj azzá, amit "megírnak" neked!  Legyél a hetedik, aki tudatosan választja meg önmagát, a sorsát, aki nem másolat, nem a sorban következő, hanem a saját döntésein keresztül válik valakivé.

Ez a vers fő üzenete!!

Ezt támasztja alá a szerkezet is, ahol minden versszakban ott vannak a példák, a felsorolás, és mindig jön a "hetedik", ami nem egy újabb típus, hanem a választó, döntő, tudatos én.

A refrén ráadásul nem lehetőség vagy tanács, hanem felszólítás. Azaz egzisztenciális döntésre szólít fel, amitn nem lehet másra bízni!

Háttér és műfaji kontextus, stílusjegyek és beszédmód

• Időpont: 1932, József Attila letisztultabb, önreflexív időszaka.
• Műfaj: Erkölcsi ars poetica – önmagáról és a költészetről való tudatos gondolkodás, a művész szerepének tisztázása.
• Korszak: A polgári és kommunista eszmék között megfogalmazott személyiségközpontú értelmezésével ebből a versből is érezhető a vágy az egyéni vélemény és a nem konvencionális lét felé.
• Költői nyelvezet: A hét ismétlése segít rituálissá formálni a verset.
• Képek: Éles ellentétek (égő ház – jeges ár; bolondok háza – kolostor; disznók ólja – szép búza).
• Hang: felszólító, bátorító, kihívó; a vers végig mozgásban tart, lépésről lépésre halad.

József Attila „A hetedik” műve a személyes felelősségről, a választásról, az önállóság erejéről szól. A hét ciklikus motívumaival azt mutatja: az ember szinte minden élethelyzetben döntés előtt áll – és a legfontosabb az, hogy ő legyen az, aki a saját útját választja.