MagyarÍrók.hu
MagyarÍrók.hu

Babits Mihály

CSONKA MAGYARORSZÁG

    Bár lenne a hangom tiszta és éles, mint intő csengőké!
A tiétek zavaros, mint mocsarak habja! ti leborultatok az Ércbálvány előtt! döntsön az erőszak!
              s döntött az Erőszak...
mi jogotok beszélni többé?
              Nekem van rá jogom!
ti elhánytátok a Kiáltást: mint bolond a fegyverét! nem kiálthattok már:
              én elkiálthatom:
Óh Igazság, te egyetlen kiáltás! egyetlen fegyver! Jerikó trombitája! szólj!
              falak, omoljatok hangjaitól!
gerincek, borzadjatok! Európában! és Amerikában!
                mert borzasztó az Igazság a gerincekben!
mit érnek a ma-épített falak körülöttem?
ott borzad az Igazság a kövekben! ott ég a hegyekben
árad a vizekben! Óh tiszta, éles trombita, zengj!
              ne hallgass sohase!
egy napig se! egy óráig se! egy pillanatig se! mint ahogy
nem hallgat a fájás az idegben, míg megvan a betegség...
nem hallgat a vonzás a kőben, hogy természetes irányában essék...
    nem hallgat a madár, míg fészkébe nem tér...
    nem hallgat a folyó, míg tengerbe nem ér...
    nem hallgat a szél,
    míg él...

                                  *

                Nekem van rá jogom!
                Én elkiálthatom:
                I g a z s á g !

    Ti eldobtátok ezt a szót, mint bolond a fegyverét,
szegény testvéreim! s csak gyenge izmotok maradt,
csak puszta kezetek, meztelen
    mely bilincsekbe verve, ha üt, csak önmagát ütheti esztelen
    sem lázadni nem tud, sem meghajolni az Ércbálvány előtt igazán -
    de hát az Ércbálvány hazája lettél-e, hazám?
    Van-e reményed abban?
    a sötét utakban?
    Nem! - Csak a napban!
mely éget a kövön és ragyog a patakban.
    Ti azt mondtátok: Döntsön az erőszak!
    s hangotok zavart most, mint mocsarak habja.
    De én azt mondom: dönt majd az erős Nap!
    Kitárom tiszta szavamat a Napra.

                                  *

                Ti eldobtátok a trombitát
                de a trombita zeng tovább,
                zeng, nem a ti kezetekben,
                hanem a vízben, a hegyekben,
                Erdélyben, felvidéken,
                az égen,
                s bennem!

Én sohse mondtam: »Dönt majd az erőszak!« - most mondhatom: »Nem! Nem!«