Szabó Lőrinc

Utak és művek

Pénz, gond, nők, tájak, élő szövevény,
hálózzák minden könyvemből felém
a képeiket, tücskös éjszakák,
fenyő s jázmin és akác illatát,
Erdélyt, Alpokat, falut, csillagot:
mindig a Fényt, mely felé a Robot
résein át-átbujtam. Amiket
fordítottam, otthon félévbe telt
- Macbeth, Amphitryon - egy-egy darab,
Shakespeare-é, Kleisté - de négy hét alatt
kész lett, ha rászántam hivatali
szabadságom: egy-egy hegyoldali
réten, reggeltől estig, vagy fehér
hajón dolgozva, míg forgó nap-éj
vagy gép cserélte környezetemet,
megkerestem útiköltségemet:
időm s erőm imbolygó roncsain
így épültek lassan a műveim.