Szabó Lőrinc

Új világ

Szívem dobbant: dicsőbb kort nyit a nap;
s melyért annyi hő kebel megszakadt,
jön a nagy perc, az íge testet ölt!
Óriás perc: föl, csillagokba tört
a káprázatom! Új jelvényeket
árultak; majd az angyali sereg
szétoszlott. Bolt nyilt. A mozik tele.
Zúgott, szürkéllt az élet üzeme,
de bennem robbant hit, szó, fény, plakát:
óriás nap ez, itt az új világ!
"Ez? Ez csak polgári forradalom!",
hűtött le egy kolléga a köruton.
"Mi történt ma?" - ráért, hazakisért -;
"Néhány szó és állás helyet cserélt!..."
Otthon meg Graf: "Új kor? Új kor a jó
termelés, elosztás. A többi: szó...!"
Megborzadtam. Valóság, mi lehetsz?
Gyerek vagyok? Nem értek semmihez?!