MagyarÍrók.hu
MagyarÍrók.hu

Szabó Lőrinc

Harang-játék

S ahogy távolodott s alázuhant
a nagy érc-test, ahogy nyelv és harang
egymásba csapott, lengett s visszajött,
s felém fordulva, két mozgás között
egy-egy pillanatra megint megállt,
félkezemmel, s remegve, hogy leránt,
időnkint megfogtam az izgatott
acélkör szélét. Villanyként futott
hónaljamig a zengő reszketés,
s oly érdekes volt, oly vad, oly merész
ez a játék, úgy szórakoztatott,
hogy felejtettem mindent... Bumm! - csapott
a kezem mellé az istennyila,
a roppant vas-nyelv, csoda, hogy nem a
négy ujjamra... Sápadtan, reszketeg
nyujtottam Lajinak a kötelet -
s örvendve, hogy nyomorék nem vagyok,
soká kerültem tornyot, templomot.