MagyarÍrók.hu
MagyarÍrók.hu

Balassi Bálint

HYMNUS SECUNDUS Ad Deum filium, pro impetranda militari virtute,

[az "Vitézek, mi lehet" nótájára]

1
Az Szentháromságnak, kinek imádkoznak,
       Kristus, másod személye!
Régi vitézeknek, roppant seregeknek
       győzhetetlen Istene!
Tehozzád kiáltok, ki katonád vagyok,
       vigy, kérlek, vitézségre!

2
Régenten Dávidot, juh mellől az pásztort
       víd királyi felségre,
Midőn Góliáttal, az nagy óriással
       megvíva szemtől szembe,
Kit reménség ellen csudálatosképpen
       adál néki kezébe.

3
Jó Makkabéusnak, Jeftének, Sámsonnak,
       Gedeonnak, Juditnak
Eszet, bátorságot adál diadalmot,
       hogy vitézül járnának,
Midőn benned bízván, hadnagyságod után
       szerencsét próbálának.

4
Most is vitézeknek te vagy bátor szívek,
       kik véled dicsekednek,
De az kevélyeknek, kik mással kérkednek,
       csak szégyenvallás helyek,
Mert kit te nem segélsz, szíve, esze elvész,
       hátat ád ellenségnek.

5
Az te nagy nevedben én is most, Istenem,
       kötöttem fel szablyámot,
Sok jó szerencséket várok csak tetőled,
       s vitézlő sok szép jókot,
Mert nem fizetésért, sem gazdag prédáért
       járom, tudod, utamot,

6
Hanem szent nevedért s az szép tisztességért,
       kiben megkisebbítél,
Noha nem méltatlan, mert rút és szántalan
       bűnömért rám gerjedtél,
De felejts el, kérlek, undok vétkeimet,
       lám, már eléggé vertél.

7
Te vagy szál kopiám, te vagy éles szablyám,
       jó lovam hamarsága,
Elmémnek vezére, karjaim ereje,
       én szívem bátorsága,
Bízván szent nevedbe, mégyek örvendezve,
       bátran káromlóidra.

8
Csak tereád hadtam életemet, Uram,
       valamely helyen járok,
Bátorságot, eszet, sok jó szerencséket
       csak jóvoltodtól várok,
Orcámról töröld el szép vitézségekkel
       szégyent, kit mégis vallok,

9
Hogy vidám orcával, szép háláadással
       én felmagasztaljalak,
Ez széles világnak téged hadnagyomnak
       örömmel kiáltsalak,
Vérrel festett szablyát ki adsz olyanoknak,
       kik zászlód alatt járnak.