Arany János

CSABA TRILÓGIA

Első dolgozat

1855-56

Alaprajz

Első rész: Etele és Buda

I. Buda király megosztja öccsével az uralkodást.
II. Detre tanácsa.
III. Etele hadba megyen.
IV. Buda várost épít.
V. Etele hazatérte.
VI. Buda halála.

Második rész: Ríka és Ildikó

I. A jóslat
II. Csaba születik. Gyermekkora. Epizód-énekek.
III. A királynék versengése
IV. Ríka halála.
V. Ildikó elűzetik.

Harmadik rész: Csaba királyfi

I. Etele halála.
II. A hunok tanácsa.
III. Ildikó ármánya.
IV. Csaba futása.
V. A titok napfényre derűl.
VI. Csaba megtérte.
VII. A Krimhild-csata.
VIII. Detre ármánya.
IX. Halottak harca. A jóslat értelme.
X. Csaba-íre és A székelyek.

Tervvázlat

A körülményekben rejlő végzetesség által, melyet Detre ármánya
elősegít, Etele oda sodortatik, hogy bátyját Budát megöli.

Nagy tulajdonai s a látszó igazság bocsánatot nyernek neki a népnél,
de az isteni nemesis ily könnyen ki nem engesztelhető. Jóslatot kap,
hogy birodalma el fog enyészni, de az a fia kit még nem ismer,
helyreállítja újra.

Hazaérve megtudja, hogy távolléte alatt egyik neje, Ríka, fiat szűlt,
Csabát. Ez az ismeretlen fiú. Ríka kegyenc nője lesz, mellőzi érte
Ildikót (Krimhild).

Innen irígység a két nő közt, s gyakori versengés. Ríka ennek áldozata
lesz. Etele, féltvén fiát e nő ármányaitól, Ildikót száműzi udvarából,
fiastul (Aladár). Ríkát öt évig gyászolja, egyet sem illet számos női
közül.

Ez alatt történnek nagy hadjáratai, melyeknek csak körvonalai adatnak,
mintegy a háttérben. A leírás otthon, Csaba nevelése körében marad,
hová az apa nagy tettei csak távolból hangzanak. De kiemelkedő a három
intés, melyet e hadjáratban Etele kap:

1. Vissza Etel!
2. A katalóni mezőn.
3. Leó pápával szemben.

Lakodalma Mikoltával. Etelét a rég nem élvezett szerelem jókedvűvé
teszi, még Ildikónak is megbocsát s meghívja lakodalmára. Az el is
jő, de titkos boszúval szivében, s fiát a trónon szeretné látni, mit
már bizonyosnak vélt vala, s mitől Csaba most megfosztotta. Attila
kegyétől távolabb érzi magát, mint valaha. Mikolta a kedves nő,
Csaba a kedves fiú. Nem tűrheti boszúját. Vele a ködsüveg (lásd
Nibelungen), mely látatlanná teszi. Azt tévén fejére, látatlanúl
bemegy a hálóterembe, és megöli Attilát - így a gyanú fiatal
vetélytársán lesz.

A hun-fők meggyőződnek Mikolta ártatlanságáról. Nincs ok, nincs mód,
miért tette volna. Ildikóra sem gondolnak kirekesztőleg: hanem az
idegen vazal királyok összeesküvésétől rettegnek. Félnek, hogy ez
sikerül az első zavarban. Ezért természetes halált költenek, azt
adnak hírül a népnek. De Ildikó merész játékot űz. Hogy fiát trónra
segítse és a Csaba-pártot megbuktassa: e hazugságot fordítja ellenök.
Népgyűlésben vádolja őket, hogy megölték Attilát. Ezért vesztették
el Mikoltát (ki férjével magát önkint feláldozta). A honi pártnak
futnia kell: Zalárd vagy Szoárd, Bulcsu, Torda, a kádár, Csaba, mind
menekülnek. A hunok nagy része, az idegenekkel, Aladár mellé áll,
királlyá teszi.

Aladár azonban és anyja Krimhild még erősebben ülnek az idegen
királyok nyakán. Detre gyanította Etele halála igazi okát, de nem
tudta bizonyosan. Most nyomába jő. Midőn Krimhild Etelét siratni
lejött volt, sebei vérzettek. Ezt látta két asszonya, kikkel rosszúl
bánik Ildikó; tőlük megtudja Detre.

Csaba a számkivetésben szintén megtudta (mert addig eskü alatt volt
titok), hogy atyja erőszakos halált halt, de ki által? még nincsenek
bizonyítékai.

Most Detre adja ezeket kezébe, hogy:

a) Csaba által Aladárt megbuktassa, és a hunokat belharcban
elgyengítse;

b) Hogy így kivívhassa az idegenek függetlenségét.

Csaba tehát visszajő, és boszúra pártot gyűjt Krimhild és fia ellen.
A Krimhild-ütközet. Tizenöt napig tart. Csatán az idegenek hűtlenül
elhagyják Aladárt, Csabához állnak. Győz; de ekkor az idegen népek ő
ellene fordulnak, Detre ármányából. Újabb, elkeseredett harc, Csaba
megveretik. - A harcmező. - Éjjel a sebesült Csabának látomás.
- Halottak harca, melyben a hun egyesűl a gót ellen. - Másnap a
Csaba íre fű segélyével életre költi Csaba sebesültjeit, s megértve
a jóslat igazi értelmét, - visszaindul az ős hazába - Erdély
szélein hagyván a székelyeket. Hadak úta és végül: kilátás a
jóslat teljesűltére, a magyarok bejövetele által.

***