Arany János
CSABA TRILÓGIA
Első dolgozat
1855-56
Alaprajz
Első rész: Etele és Buda
I. Buda király megosztja öccsével az uralkodást.
II. Detre tanácsa.
III. Etele hadba megyen.
IV. Buda várost épít.
V. Etele hazatérte.
VI. Buda halála.
Második rész: Ríka és Ildikó
I. A jóslat
II. Csaba születik. Gyermekkora. Epizód-énekek.
III. A királynék versengése
IV. Ríka halála.
V. Ildikó elűzetik.
Harmadik rész: Csaba királyfi
I. Etele halála.
II. A hunok tanácsa.
III. Ildikó ármánya.
IV. Csaba futása.
V. A titok napfényre derűl.
VI. Csaba megtérte.
VII. A Krimhild-csata.
VIII. Detre ármánya.
IX. Halottak harca. A jóslat értelme.
X. Csaba-íre és A székelyek.
Tervvázlat
A körülményekben rejlő végzetesség által, melyet Detre
ármánya
elősegít, Etele oda sodortatik, hogy bátyját Budát megöli.
Nagy tulajdonai s a látszó igazság bocsánatot nyernek neki
a népnél,
de az isteni nemesis ily könnyen ki nem engesztelhető.
Jóslatot kap,
hogy birodalma el fog enyészni, de az a fia kit még nem
ismer,
helyreállítja újra.
Hazaérve megtudja, hogy távolléte alatt egyik neje, Ríka,
fiat szűlt,
Csabát. Ez az ismeretlen fiú. Ríka kegyenc nője
lesz, mellőzi érte
Ildikót (Krimhild).
Innen irígység a két nő közt, s gyakori versengés. Ríka
ennek áldozata
lesz. Etele, féltvén fiát e nő ármányaitól, Ildikót
száműzi udvarából,
fiastul (Aladár). Ríkát öt évig gyászolja, egyet sem illet
számos női
közül.
Ez alatt történnek nagy hadjáratai, melyeknek csak
körvonalai adatnak,
mintegy a háttérben. A leírás otthon, Csaba nevelése
körében marad,
hová az apa nagy tettei csak távolból hangzanak. De
kiemelkedő a három
intés, melyet e hadjáratban Etele kap:
1. Vissza Etel!
2. A katalóni mezőn.
3. Leó pápával szemben.
Lakodalma Mikoltával. Etelét a rég nem élvezett szerelem
jókedvűvé
teszi, még Ildikónak is megbocsát s meghívja lakodalmára. Az
el is
jő, de titkos boszúval szivében, s fiát a trónon szeretné
látni, mit
már bizonyosnak vélt vala, s mitől Csaba most megfosztotta.
Attila
kegyétől távolabb érzi magát, mint valaha. Mikolta a kedves
nő,
Csaba a kedves fiú. Nem tűrheti boszúját. Vele a ködsüveg
(lásd
Nibelungen), mely látatlanná teszi. Azt tévén fejére,
látatlanúl
bemegy a hálóterembe, és megöli Attilát - így a gyanú
fiatal
vetélytársán lesz.
A hun-fők meggyőződnek Mikolta ártatlanságáról. Nincs
ok, nincs mód,
miért tette volna. Ildikóra sem gondolnak kirekesztőleg: hanem
az
idegen vazal királyok összeesküvésétől rettegnek.
Félnek, hogy ez
sikerül az első zavarban. Ezért természetes halált
költenek, azt
adnak hírül a népnek. De Ildikó merész játékot űz. Hogy
fiát trónra
segítse és a Csaba-pártot megbuktassa: e hazugságot fordítja
ellenök.
Népgyűlésben vádolja őket, hogy megölték
Attilát. Ezért vesztették
el Mikoltát (ki férjével magát önkint feláldozta). A honi
pártnak
futnia kell: Zalárd vagy Szoárd, Bulcsu, Torda, a kádár,
Csaba, mind
menekülnek. A hunok nagy része, az idegenekkel, Aladár mellé
áll,
királlyá teszi.
Aladár azonban és anyja Krimhild még erősebben ülnek az
idegen
királyok nyakán. Detre gyanította Etele halála igazi okát,
de nem
tudta bizonyosan. Most nyomába jő. Midőn Krimhild Etelét
siratni
lejött volt, sebei vérzettek. Ezt látta két asszonya, kikkel
rosszúl
bánik Ildikó; tőlük megtudja Detre.
Csaba a számkivetésben szintén megtudta (mert addig eskü
alatt volt
titok), hogy atyja erőszakos halált halt, de ki által? még
nincsenek
bizonyítékai.
Most Detre adja ezeket kezébe, hogy:
a) Csaba által Aladárt megbuktassa, és a hunokat
belharcban
elgyengítse;
b) Hogy így kivívhassa az idegenek
függetlenségét.
Csaba tehát visszajő, és boszúra pártot gyűjt
Krimhild és fia ellen.
A Krimhild-ütközet. Tizenöt napig tart. Csatán az
idegenek hűtlenül
elhagyják Aladárt, Csabához állnak. Győz; de ekkor az idegen
népek ő
ellene fordulnak, Detre ármányából. Újabb, elkeseredett
harc, Csaba
megveretik. - A harcmező. - Éjjel a sebesült Csabának
látomás.
- Halottak harca, melyben a hun egyesűl a gót ellen. -
Másnap a
Csaba íre fű segélyével életre költi Csaba
sebesültjeit, s megértve
a jóslat igazi értelmét, - visszaindul az ős
hazába - Erdély
szélein hagyván a székelyeket. Hadak úta és
végül: kilátás a
jóslat teljesűltére, a magyarok bejövetele által.
***