MagyarÍrók.hu
MagyarÍrók.hu

Szabó Lőrinc

Daróci Erzsi

Daróci Erzsi szép, bogárszemű
parasztlány volt, öt évig drága, hű
cselédünk: mindnyájunkat szeretett,
négy testvért, de legjobban engemet.
Ha indult, már repestem, hogy vigyen,
hallom anyámtól, s ő türelmesen
hordozott egész nap ide-oda,
s csókolt, ha azt hitték, hogy a fia
vagyok: egy volt az arcunk, s én sose
jöttem le a karjáról. "A neje?" -
kérdezték, ha táskát vittük a
vasútra apámnak. S: - "Ez a maga
része" - bókolt a hentes amikor
húst vettük - "ez meg" - és félkiló
májat csapott papírba - "ez meg a
bogárszemű fiáé!"... Micsoda
varázskört zárhattunk, Erzsi meg én?...
Tíz év múlva kútba ugrott szegény.