Radnóti Miklós

TEGNAP ÉS MA

Tegnap hűs eső szitált s a térdelő
         bokorból bíborban bútt elő
         és lassan vonult a réten át
         két fölpattant ajku szerető;

és ma bősz ágyuk, tapadó kerekekkel,
         gőzölgő katonák jöttek reggel,
         homlokukat rohamsisak ótta,
         erős illatok szálltak utánuk,
         férfisorsunk nehéz lobogója.

(Jaj szőke gyerekkor, de messzire szálltál!
ó hóhaju vénség, téged sem érlek el!
a költő bokáig csúszós vérben áll már
s minden énekében utolsót énekel.)