Illyés Gyula

TE IS MEGHALNÁL

Te is meghalnál, ha én meghalnék, mondod.
      Nem halok én még meg.
Emel is, lever is, hogy nem lehetsz boldog,
      csak ha én is véled.

Tudod, hova viszlek, hogyha szíved párt lel
      mellettem az ágyban,
mint a mesebeli egyszárnyú madár mely
      nem szállhat, csak párban?

Minél boldogabbá, annál jobban félek,
      hogy csonkává teszlek.
Bár a hullásban is megelőzhetnélek,
      ha majd eleresztlek.