Arany János

LOSONCI GYULA NEVÉBEN

Kedves atyám! ez örömnap
   Arra buzdít engemet,
Hogy kiöntsem egy-két szóban
   Háládatos szívemet.

Tiszta keblem hű fiúi
   Érzelemmel van teli,
S amit érez, meg nem osztva,
   Mind tenéked szenteli.

Te vagy nékem - több atyánál,
   Te atyám és mindenem:
Kit szeretnék, ha nem téged!
   S ki szeretne, ha te nem!...

Élj soká, hogy én is éljek,
   Míg tettel beválthatom
Azt a hálát, melyet mostan
   Rebeg gyönge szózatom!

Élj soká! és legyen élted,
   Mint derűs nap, tiszta, víg,
Mely piros hajnalból támad,
   S ismét abban áldozik.

(A verset tanártársa fiának kérésére Nagykőrösön írta Arany.)

(1855 körül)