MagyarÍrók.hu
MagyarÍrók.hu

Ady Endre

SENKI ÉLŐNEK ELLENSÉGE

Kérem nagy könyörgéssel,
Kiknek talán útjába álltam,
Higyjenek, mint én kezdek
Hinni a jó, békés Halálban.

Szájunktól poharunkat
Úgyis majd egy szép perc elrántja,
Álnok és gonosz ember,
Ki társát az Életben bántja.

Hogy vagyok, hogy eljöttem,
Nem vagyok e bűn felelőse,
Én most társam nem bántom,
Könyörgök, hogy ne bántson ő se.

Minden bántást nagy jajjal
Úgyis-úgyis nagyon megbántam:
Csak nyomorultak élnek
Ebben a bús, bolond világban.

Mindenki bocsánatját
Könyörögve, sírva esengem,
Készülök elnémulni,
Fáj, fáj, óh, ne bántsanak engem.

Harccal jön minden ember
S minden harcnak bánat a vége,
Ne legyek most már többé
Senki élőnek ellensége.

Szíves békét ajánlok
Alázatos és síró szóval:
Nagy-nagy titkokat látok
S megteltem minden szívi jóval.

Tele szivem békével,
Túllátok már a földi rácson.
Fáj az élet. Mindenkit
Kérek: ne, ne, ne bántson.