József Attila

HOLT VIDÉK

Füstöl a víz, lóg a káka
kókkadón a pusztaságba.
Dunnába bútt fönn a magas.
Sűrű csönd ropog a havas
  mezőben.

Kövér homály, zsíros, csendes;
lapos lapály, kerek, rendes.
Csak egy ladik, mely hallhatón
kotyog még a kásás tavon
  magában.

Jeges ágak között zörgő
időt vajudik az erdő.
Csattogó fagy itt lel mohát
s ideköti csontos lovát
  pihenni.

És a szőlő. Közbül szilva.
A tőkéken nyirkos szalma.
Sorakozó sovány karók,
öreg parasztoknak valók
  járkálni.

Tanya, - körülötte körbe
fordul e táj. A tél körme
oldaláról egy keveset
repesztgeti még a meszet;
  eljátszik.

Az ól ajtaja kitárva.
Lóg, nyikorog, szél babrálja.
Hátha betéved egy malac
s kukoricatábla szalad
  csövestül!

Kis szobában kis parasztok.
Egy pipázik, de harasztot.
Ezeken nem segít ima.
Gondolkodva ülnek im a
  sötétben.

Uraságnak fagy a szőlő.
Neki durrog az az erdő.
Övé a tó s a jég alatt
neki bujnak a jó halak
  iszapba.

1932. jan.

Verselemzés

A Holt vidék a magyar irodalom egyik legerősebb szociális költeménye, amely nemcsak egy konkrét táj, hanem a társadalmi állapotok és az emberi lélek pusztaságának szimbóluma is.
A vers formai szabadsága és képi világa tökéletes összhangban van a mondanivalóval, és időtlen érvényű látleletet ad a szegénység okozta kilátástalanságról.

• A Holt vidék 1932-ben keletkezett, József Attila kései, érett költészetének egyik fontos darabja.
• A vers hangulata sötét, pesszimista; a címből is kiérezhető a terméketlenség, kilátástalanság képe.
• A költemény a társadalmi nyomor, a szegénység, a reménytelenség és a vidék elmaradottságának szimbólumává válik.

Háttér:

• 1932-ben Magyarország a gazdasági világválság hatásaitól szenvedett: munkanélküliség, elszegényedés, agrárválság sújtotta a vidéket.
• A Horthy-korszak társadalmi viszonyai között a parasztság és a munkásság helyzete kilátástalan volt.
• Ez a társadalmi és gazdasági háttér hatott József Attila költészetére is, aki munkanélküli volt, a létbizonytalanság gyötörte, gyakran nélkülözött.
• Szociális érzékenysége és marxista gondolkodása miatt  - a Kommunisták Magyarországi Pártjával rokonszenvezett- fogékony volt a társadalmi igazságtalanságok költői ábrázolására, rendkívüli érzékenységgel közelített a témáihoz.
• 1932-ben a „Külvárosi éj” és a „Tiszta szívvel” mellett a „Holt vidék” is a lázadó, társadalmi problémákra fókuszáló korszakának egyik fő darabja lett, mely hitelesen ábrázolja a vidéki nyomort.

Verselés és formai jellemzők:

• A vers szabadvers, de néhol fel-felbukkan a jambikus lejtés.
• Szabálytalan sorhosszúságú sorok és strófák, ami a tartalom zaklatottságát, rendezetlenségét tükrözi.
• A képek nagyon tömények, erősen expresszívek, szimbolikusak („szemfedő-ég”, „vakondokok”, „csatakos gyász”).
• Hangzásában gyakran jelennek meg kemény, zöngétlen mássalhangzók, amelyek felerősítik a rideg hangulatot.
• Gyakori a népdalos hangütésre emlékeztető szóhasználat („Sápadt parasztok”), de modern költői eszközökkel él.

Tartalom:

• A vers a magyar Alföld kietlen, élettelen táját festi le, amely a társadalmi nyomor és a kilátástalanság metaforája.
• Megjelenik a természet és ember sorsa közti párhuzam: a föld terméketlensége az emberek sorsának meddőségét tükrözi. A „holt vidék” képe átvitt értelemben is jelen van: nemcsak a föld, hanem az emberek lelke is elhalt, megfagyott.
• A természet képei ridegek és statikusak (pl. „nagy köd-ernyőt von az ég”), ami az emberi lélek dermedségét is érzékelteti. Bemutatja a vidéki szegénység, reménytelenség és terméketlenség világát.
• Erős szociális érzékenység: az éhezés, a hideg, a szegénység képei a társadalmi egyenlőtlenséget hangsúlyozzák. A költő részvétet, ugyanakkor dühöt is érez a reménytelen helyzet miatt.
• Erőteljes társadalomkritika: a nyomor, a kilátástalanság rendszerszintű okaira utal, de nem nevez meg konkrét felelősöket. A vers végkövetkeztetése a reménytelenség: nincs kiút, nincs változás.